Sóvidék rövid leírása

,, …csudás idomú sósziklák vesznek körül mint jeges tengernek úszó jégtömegei,

amott szép lombos erdő közül más só szálak emelkednek fel,mint elrejtett imaházak fellövelő tornyai,

odább diszgúla idomú alakok, mintha Heliopolisz kertjeibe tévedezne az utas… "(Orbán Balázs)

Erdélyben az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványkincséről kapta, a székely „Sóvidék”. A köztudatban úgy él, hogy a Sóvidék elnevezést először Orbán Balázs használta: „Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának.”

A Sóvidéki-medence leghosszabb része 30 kilométer, szélessége 27 kilométer, területe pedig 450 négyzetkilométer. Magába foglalja Szováta, Parajd, Korond településeket, a hozzájuk tartozó kis falvakkal, valamint Sóváradot, Siklódot és Szolokmát is.

Üdülési, gyógyulási lehetőségek gazdag kínálatával várja Sóvidék: a sós- és édesvizű tavak, strandok, wellness centrumok, iszapfürdők mellett a sóbánya levegője kínál egészséget.

Sóvidéken átlagon felüliek a helyi kulturális rendezvények, nem egy nagy tömegeket megmozgató, nemzetközi hírűvé vált közülük (fúvószene-fesztivál, falu-/városnapok, töltöttkáposzta-fesztivál, bányásznapok, kerámiavásár stb. ).

Parajdon az Áprily Lajos Emlékház már 20 éve fogadja a látogatókat, Korondon tájház található, Szovátán és a két nagy községközpontban gyakori az író-olvasó találkozó, Felsősófalván régóta évente megrendezik a táncház-találkozókat, Alsósófalván Sükösd Ferenc festőnek van emlékháza. A szabadba vágyókat vonzza a szovátai Medve-tó, a Bucsin-tető télen több sífelvonóval, menedékházzal, a parajdi strand, a korondi állandó kirakóvásár. Több külföldi legvonzóbb helyként jelöli meg a Kalonda-tetőt (847 m ), a mesterséges fürdőhelyeknél szívesebben választja a nyáron is kellemesen hűvös Parajd-patak völgyét, vagy egy szovátai körsétát.

Sóvidék kialakulása

Az Erdélyi-medence a kréta időszak végén kezdődött süllyedés révén alakult ki, egyidejűleg a Kárpátok felgyűrődésével. Az erdélyi só 20–22 millió éve keletkezett, mikor a sekély beltenger elzáródott a közép-európai Tethystől, és kiszáradt. A következő geológiai korok üledékei rárakódtak e kialakult rétegekre, és nyomásukra a só a medence szélei felé szorult ki. A sórétegek felfelé nyomultak, mindig a legkisebb ellenállás irányába, diapír redőket képezve, a felszínen sóhegyként megjelenve.

A lejátszódó oldódási folyamatok igen élénk sókarszt-jelenségeket eredményeztek. A felszín alatti oldódási folyamatokat felszíni bemélyedések, ún. oldási dolinák megjelenése követte, melyek vízzel feltelve kisebb-nagyobb tavakat hoztak létre. A sós víz és enyhén sós levegőjű mikroklíma orvosságként szolgál sokféle betegségre.

A vulkáni utóműködés eredményeképpen Sóvidék egy másik áldásban is részesült: gyógyító borvíz tör fel a föld gyomrából. Legközismertebbek a sokak gyógyulására szolgáló korondi borvizek.

Jelzett turistaösvények segítik a természetjárót, hogy felfedezze Sóvidék környékét. Érdemes a gyógyulást nyújtó ásvánnyal és vízzel megáldott településeket fölülről is szemlélni, ajánlott tehát időt, energiát szánni egy-egy túrára a Bekecs-tetőre (1080 m), a Siklód-kőre (1028 m), de akár felkapaszkodhatunk a Görgényi-havasok legmagasabb csúcsára, a Nagymező-havasra (1777 m) is.

A téli sportok kedvelői sem kell e környéken unatkozzanak, több sípálya is rendelkezésükre áll, s kinek a vadászat jelent szórakozást, gazdag vadvilág kínálatával találja szembe magát.

Földrajzi elhelyezkedés - Települések

A Sóvidék, a Székelyföld szívében az egykori Marosszék és Udvarhelyszék, a mai Maros- és Hargita megye határán helyezkedik el. A szűkebb értelemben vett Sóvidékhez a Korond-, Parajd-, Szováta- és részben a Sóvárad-Kibéd- medencékben kialakult helységek tartoznak. A Sóvidék gyűjtőnéwel legelőször 1659-ben találkozunk.

A történelmi Sóvidékhez a sóhegyek közvetlen szomszédságában lévő települések, Sóvárad, Sófalva, később Parajd és Szováta valamint a sóbányászatből és sóereskedelemből hasznothúzó települések, Korond, Atyha, Pálfalva és Siklód tartoztak.

Az utóbbi évtizedek szakirodalma szinte egységesen a Sóvidéki-medence településeit sorolja a szűkebb értelemben vett Sóvidékhez. A tágabb értelemben vett Sóvidékhez, a Sóvidéki-dombság nyugati lejtőin elhelyezkedő településeket is odasorolják. Korond és Parajd község és Szováta városhoz tartozó településeken kívül sóvidékinek említik Siklódot és Szolokmát is.

A Székely-Sóvidék földrajzilag egy olyan egységes terület, melyet viszonylag magas hegyek határolnak, nyugaton a Bekecs-tető (1080 m) és a Farkas-tető (638 m), északnyugaton a Vész mezeje (996 m), Kaca (1134 m) és az Alsó-Kaca (1205 m), Mezőhavas (1777 m), északon a Bucsin tető (1287 m), Putna hágó (1138 m), Verőfény sarka (1436 m), Borzontfő (1492), Nagysomlyó (|576 m), észak-keletről pedig a Jáhoros (1162 m), a Hollókő (858 m ), és a Somlyókő (78l m), keleten a Csillaghegy (815 m ), Szőlőmál (781 m), Les-hegy (847 m), a Hidegaszó (987 m) dél-keleten Kalonda-tető (825 m), délen a Firtos-hegy (1063m), Kadácsmező (852 m), Fias-tető (980 m), Küsmődi-kő (991 m), Siklódi kő (1028 m).

A Székely-Sóvidéket a Kis-Küküllő szeli át, melyet azonban csak Parajdtól neveznek Kis- Küküllőnek, amikor a észak-keletről összefolyik a Nagyág és a Kiság pataka. A Kis-Küküllőbe folyik bele keletről a Korond pataka (másképp Nagy víz), mely elválasztja kétfelé Alsó- és Felsősófalvát. A Székely-Sóvidék északon Laposnyával, valamint a Gyergyói-medence településeivel: Gyergyóremetével, Borzonttal, Gyergyóalfaluval és Gyergyócsomafalvával határos, míg keleten Székelyvarsággal és Szencseddel. Dél-keleten a Sóvidéket Farkaslaka és Székelypálfalva határolja, míg délen Firtosváralja, Énlaka, Küsmőd és Siklód. Nyugaton az alábbi települések képezik a ,,határt": Kibéd, Nyárádmagyaros, Nyárádselye, Nyárádremete és Vármező.

"A Székely Sóvidék nagyon összefüggő terület és nem csak földrajzilag, néprajzilag, történelmileg stb. hanem embertanilag is, de ugyan ez vonatkozik szélesebb spektrumban az egész Székelyföldre, mint ahogy tágabb értelemben fellelhető a Kárpát-medencei magyarságnak is néhány jellemvonása." Szekeres Lukács Sándor

Forrás: Szekeres Lukács Sándor - Kodáros kincsei, Józsa András- A Sóvidék és Fürdői