Tamási Áron emlékmúzeum, síremléke

Farkaslaka a székely irodalom bölcsője. A Nyikó-patak szeli ketté, a környék erdeit egykor sok farkas lakta. Itt született meg az azóta is örökérvényű gondolat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Tamási Áron (1897-1966) székely író szülőháza ma emlékmúzeum, síremléke – Szervátiusz Jenő és Tibor kvarcitkődombormű-alkotása – a két cserefa között, a temetőben látható.

Jézus szíve kilátó

Már messziről látszik a Farkaslaka illetve Székelyszentlélek fölé magasodó Gordon-tetőn álló Krisztus szobor. A projektet a Gordon Kft. tulajdonosa, Magyari Árpád álmodta meg, azonban a munkálatokat augusztusban a Hargita Megyei Önkormányzat építkezési felügyelete leállította, mert engedély nélkül kezdték el. A napokban viszont ismét elkezdtek dolgozni a helyszínen, jelenleg már az utolsó simításokat végzik az alkotáson.

Fülöp Ottilia főépítész elmondta, hogy befoglalták belterületbe, ezt utána tanácshatározattal jóvá is hagyta a farkaslaki tanács. Sorozatos hiba történt, szerinte senki sem építhet illegálisan, tehát jó cél sem jogosít fel senkit, hogy ilyen lépést tegyen.

A Hargita Megyei Főépítészi Hivatal mellett működő konzultatív testület augusztus elején közleményben fogalmazta meg tiltakozását, miszerint a készülő Krisztus kilátó tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát. A testülethez novemberben nyújtották be kezdeményezők az urbanisztikai tervet.

Augusztus 21-re tervezték az avatóünnepséget, ám ezt halasztották. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor avatják fel a kilátót.

Albert Mátyás, farkaslaka polgármestere szerint ha nagyon hosszú távon gondolkodunk turisztikai szempontból, látványosság szempontjából mindenképp szükség volt erre, és talán valamikor még a település fejlődéséhez is hozzá fog járulni.

A székelyudvarhelyi Zawaczky Walter szobrász tervezte és készítette az alkotást. A majdani zarándokok egy létrán mászhatnak majd fel a szobor fejébe. A kilátó 200 ezer euróba kerül, a költséget helyi üzletemberek fedezik. A 23 méter magas kilátó ott áll, a helyiek pedig hamarosan azzal büszkélkedhetnek, hogy ők a gazdái az egyik legmagasabb Krisztus-ábrázolásnak Kelet-Európában. Forrás:erdely.ma

Szénégetés

A Kalonda-tetőn már a XVIII. századtól jelentős kereseti forrás a szénégetés. A bükk- és tölgyfahasábokat kúp alakban rakják egymásra a szénégetők, az így létrejött baksát szalmával és földdel takarják be. A belsejében hagyott üregbe kerül a gyújtós, és a farakás fojtott lánggal 8-12 napig izzik. Felügyelet szükséges a teljes munkafolyamathoz, arra is figyelni kell, hogy miután a rakásról lehúzzák a földet, a baksát szénporral betakarják, hogy a tűz teljesen kialudjon. Ez után jöhet a széndarabok kiválogatása, zsákolása, értékesítése 18-20 napnyi munka eredményeként.

A Szenes Napokat minden év szeptemberének első hétvégéjén szervezik a Kalonda-tetőn.